A közelmúltban leginkább az Apple és az Epic Games között kialakult botrány világított rá arra a tényre, hogy egy adott vállalat vagy szolgáltató miféle korlátok közé zárhatja a felhasználói szabadságot.
Többek között a Google, Apple, Amazon, Facebook és más amerikai technológiai óriások számára tilthatják meg, hogy előnyben részesítsék szolgáltatásaikat, vagy arra kényszerítsék a felhasználókat, hogy egy merev szolgáltatáscsomagra iratkozzanak fel, derül ki a Reuters cikkéből, mely egy újabb EU törvényjavaslat előkészítéséről számol be. A „Digital Services Act”, vagyis a „digitális szolgáltatásokról szóló törvény” néven ismert szabálytervezet célja, hogy újradefiniálja az adatmegosztás, illetve a digitális piacok működésének alapszabályait.
Mindezekbe beletartozna például az Apple jól bevált App Store-ja, mely fejlesztőknek és felhasználóknak egyaránt az egyetlen opció, ha az iOS rendszert kívánják használni, de a jóval nyitottabb Androidot fejlesztő Google sem maradna ki, aki a Play Áruház mellett kénytelen lenne teret adni más digitális áruházaknak is. Ezzel a lépéssel az Apple zárt rendszere történelmi átalakuláson menne keresztül, például kénytelen lenne beengedni alternatív forrásból érkező alkalmazásokat, és senkit nem kötelezhetne saját megoldásaira, vagy előre telepített appok elfogadására. Ha ez a törvény valóban elfogadásra kerül, a Privacy Shield, vagyis az adatvédelmi pajzs eltörlése után ismét komoly nyomást gyakorolnánk az USA-ra, és legfőképpen az amerikai vállalatokra.
De a törvényjavaslat természetesen nem merül ki az appok és szolgáltatások szabadabb megválasztásában, hiszen az egyre szigorodó adatkezelési irányelveknek megfelelően, a begyűjtött felhasználói adatokról is rendelkezik. Az előkelő piaci helyzetük miatt csak „Gatekeepers„, vagyis „kapuőrök” alnéven illetett óriásvállalatok, a jövőben nem használhatnák fel az ügyfelekről begyűjtött temérdek információt az általuk előnyben részesített üzleti partnereik ajánlására, és a felhasználókat célzó hirdetésekre is csak akkor, ha az összeharácsolt adatokat megosztják piaci ellenfeleikkel is. Ez lényegében annyit tesz, hogy a cégeknek a konkurenciával is osztoznia kellene ezeken az értékes információkon, ezáltal minden fél azonos módon tudná elérni a felhasználókat. Tehát az utóbbi években feltorlódott monopóliumellenes vizsgálatok és ügyek, látványos hatást gyakorolnak az Európai Unióra, a piaci táplálékláncot egymás közt felosztó technológiai nagyhatalmak irányában, melyek történetesen egytől egyig amerikai cégek, és ahogy a Reuters cikke fogalmaz: „az ügy sürgőssé vált, mivel az EU-ban vállalatok ezreinek üzleti tevékenysége függ a technológiai óriásoktól.”
Az új szabályok emellett a kapuőröket éves vizsgálatnak is alávetnék, mely a hirdetési mutatóik és jelentési gyakorlatuk fölött tartana ellenőrzést. Hogy erre a külföldi cégek miként reagálnak majd, az még kérdéses, de az továbbra is valószínűtlen, hogy végleg feladnának egy EU méretű piacot. Ha viszont alávetik magukat és felülírják sok éve alkalmazott szigorú gyakorlatukat, azt az amerikai felhasználók milliói sem hagyják figyelmen kívül. Az aktuális hírek a törvényjavaslat állapotát és az ügymenet előrehaladottságának mértékét sajnos nem részletezik, viszont az elfogadásáról állítólag még ez év végéig dönteni fognak, pozitív elbírálás esetén tehát már 2020-ban életbe léphet.
Természetesen befogunk számolni a törvényjavaslat előremeneteléről és Mi nagyon bízunk benne, hogy az EU meglépi!
