Néhány napja a közvetlen környezetünkben aktuálissá vált a munkahely kereséssel kapcsolatos téma. Így, szeretnénk felhívni a figyelmet az interneten való álláskereséssel és álláspályázattal kapcsolatos buktatókra.
“olyan állásokat kínálnak, ahol kevés idő és erőfeszítés árán, otthonról dolgozva, havi többszázezer forintot lehet keresni”
A csalók ugyanúgy hirdetnek állásokat, mint a tisztességes munkáltatók – online (hirdetésekben, álláshirdetési oldalakon és a közösségi médiában), újságokban, valamint néha a televízióban és a rádióban is. Állást ígérnek, de a pénzünket és a személyes adatainkat akarják. Sokan szeretnének pénzt keresni otthoni munkával, ez a COVID alatti és utáni időszakban egyes munkakörökben lehetségessé is vált. A rosszindulatú piaci szereplők tudják ezt, ezért gyakran online hirdetéseket adnak fel, amelyekben azt állítják, hogy olyan állásokat kínálnak, ahol kevés idő és erőfeszítés árán, otthonról dolgozva, havi többszázezer forintot lehet keresni. A meghirdetett állás lehet bármi, a termékek viszonteladásától kezdve a szoftverfejlesztő munkáig. Néha a csalók azzal próbálják felkelteni az érdeklődésünket, hogy a saját magunk főnökei lehetünk, saját vállalkozásba kezdhetünk, vagy saját magunk oszthatjuk be az időnket
De ahelyett, hogy pénzt keresnénk, a végén még fizetünk a kezdőcsomagokért, az úgynevezett képzésekért, a használhatatlan tanúsítványokért vagy az is előfordulhat, hogy a hitelkártyánkat az engedélyünk nélkül megterhelik és az adatainkat ellopják.
Az alábbi linken található a Nemzeti Kibervédelmi Intézet infografikájában pár hasznos tanács és példa mely segítségünkre lehet.
Toborzócsalás infografika
“Ne fogadj el idegentől cukorkát!”
Mielőtt elfogadunk egy állásajánlatot, gondoljunk arra a régi intelemre, melyet szüleink tanítottak nekünk. Ne fogadj el idegentől cukorkát! És ez tényleg így van. A cukorka jelen esetben, látszólag életünk állásajánlata! Tehát egyszerűen csak legyünk megfontoltak, ne kapkodjuk!
A hirdetésben olyan szavak szerepelnek, amelyek valószínűleg túl szépek ahhoz, hogy igazak legyenek: gyors pénz, korlátlan kereseti lehetőség, ingyenes otthoni munka. Ez önmagában is gyanús!
Nézzünk utána mindennek az interneten. Keressünk rá a cég vagy a nálunk bejelentkezett kapcsolattartó nevére, valamint az “átverés” vagy “panasz” szavakra. Nézzük meg, hogy létezik -e az adott céget vagy személyt jelölő bejegyzés melyben arról beszélnek mások, hogy átverték őket. Nincs panasz? Ez nem garantálja, hogy egy cég becsületes, de a panaszok figyelmeztethetnek a lehetséges problémákra. Ellenőrizzük a cég múltját illetve egyéb tevékenységét is.
Soha ne fizessünk előre. A tisztességes munkáltatók vagy munkaerő közvetítők soha nem kérik, hogy fizessünk egy állásért. Aki ezt teszi, az csaló.
A személyes adatainkat ne rögzítsük előzetes vizsgálat nélkül egy weboldalon sem. A csalók nagyon gyakran népszerű álláskereső portálok felületét másolják le. A linkeket minden esetben ellenőrizzük, az alábbi weboldal keresőjébe másolva meggyőződhetünk arról, hogy a weboldal hamis vagy sem.
Az álláshirdetés vagy az e-mail nyilvánvaló nyelvtani vagy helyesírási hibákat tartalmaz.
Úgy ajánlják fel az állást, hogy a toborzó nem ellenőrzi a munkatapasztalatát, vagy nem kér referenciákat.
A „cég” a Gmail vagy más népszerű szolgáltatók e-mail domainjével rendelkezik. A cégek általában saját bejegyzett domainnel rendelkeznek.
Végezetül gondoljuk át, hogyan is kerülhettünk képbe az adott megkeresés kapcsán. Milyen adatbázisban lehet meg az önéletrajzunk és onnan hogyan kerülhetett tovább.
Jó pályázást és ne feledjük kibervédeni saját magunkat!