Dübörög az új F1 film a moziban, és nagyon ajánlom mindenkinek. Nagybetűs mozimágia, az a fajta film, ami miatt a moziélmény sosem fog kimenni a divatból.
Joseph Kosinski rendező a Top Gun: Maverickkel elkésztette az évtized egyik legmeghatározóbb akciófilmjét. A Top Gun második részét mindenki bukónak hitte, hiszen egy folytatás volt, amit senki se kért, és majd 30 évvel az első rész után érkezett. Azzal azonban senki se számolt, hogy úgy lesz megcsinálva, ahogy. Igazi légi felvételekkel, CGI nélkül, vadászgépekre szerelt kamerákkal olyan látványt teremtett, mint még előtte soha senki.
És ezzel a filmmel ugyanezen úton megy tovább, csak ezúttal nem vadászgépek, hanem a világ leggyorsabb autói vannak a fókuszban. Az F1-hez hozta magával a Top Gun: Maverick operatőrét és íróját, Ehren Krugert. És ez a két arc a film legnagyobb erőssége és hátránya is.
Claudio Miranda operatőr segítségével Kosinski Forma-1 filmje a versenyautós filmek királyá vált, ezzel kár vitatkozni. Minden valóságos és veszélyes benne, érezni a sebességet, a rázókövet, a repülő kavicsokot az autó szélvédőjén.
Az elképesztő látványt úgy hozták létre, hogy igazi F1 pályákon igazi F1 autók között igazi F1 versenyeken készültek a felvételek, Brad Pittet pedig néhány hónap alatt megtanították F1 autót vezetni és kiküldték az igaziak közé (egy F1-esnek álcázott F2-es kocsiban, de ezt senki meg nem mondja a felvételek alapján). A mai F1 közvetítések látványosak, de labdába sem tudnak rúgni a film felvételei mellett.
Ilyen az, amikor Hollywood 200 millió dolláros forgatási büdzsével ráengedi a jelen egyik legjobb akciórendezőjét és annak házioperatőrét az F1-re: NAGYBETŰS MOZIÉLMÉNY.
A film majd két és fél óra, de remek ritmussal pörög, észre sem veszed milyen hosszú, mert remek móka. Kicsiknek, nagyoknak, F1 és nem F1 fanoknak egyaránt.
DE!
Az van, hogy a forgatókönyv szörnyű.
Ehren Kruger az összes létező versenyzőfilmes klisét beletette és büszkén használja. Bár gyanítom azért van ez így, mert máshogy nem lehetett leforgatni ezt a filmet. Hollywood nem ad 200 millió dollárt kísérleti filmekre.
Ebben a filmben az extra szósz a látvány, semmi máson nem akartak kockáztatni, és a bevételek alapján úgy tűnik, bejött nekik. Ugyanakkor jelzem, hogy így volt ez a Top Gun: Mavericknél is, csak ott egy bizonyos Christopher McQuarrie is beleírt a szkriptbe. A fickóról tudni kell, hogy ’95-ben Oscart kapott a Közönséges bűnözők forgatókönyvéért, aztán szép lassan kikopott Hollywoodból, míg Tom Cruise maga mellé nem fogadt, és azóta vagy ő írta minden Tom Cruise film forgatókönyvét, vagy minimum ő volt az, aki szkriptdoktorként tuningolta.
Ennek a filmnek a szkriptjére is ráfért volna a tuning, meg az se ártott volna, hogy ne Brad Pitt által alakított kiöregedett autóversenyző, Sonny Hayes mutassa meg mindenkinek a Forma 1-ben, hogy hogyan kell versenyezni a Forma-1-ben. Ebben a filmben ez történik, plusz annyi botrány, baleset és történés van itt egy fél szezon alatt, mint a Forma-1 történelmének elmúlt 30 évében.
De tényleg, a leghíresebb, legdurvább eseteket színézték ki és tették bele a filmbe, ami ugyan hivatalos F1 film, de attól még sz@rik az F1 hivatalos szabályaira. De én meg tudom neki bocsátani, mert olyan lendületes, olyan jól megcsinált, hogy nézőjét olyan élményben részesíti, amihez képest még egy igazi futamlátogatás se ér fel.
Brad Pitt viszont durván beleszerelmesedett a karakterébe, ez az ő nagy közönségfilm magnum opusa, egy modern western, amiben a végén a főhős belelovagol a naplementébe. Mr. Pitt ezt nyilván autóval teszi, és olyan szobrot próbál állítani magának, mintha ő lenne korunk Steve McQueenje.
És ugyan lehet, hogy így van, a film utolsó 10 percére olyan túlzásokba esik, olyan erőteljesen bizonygatja saját magának saját maga férfiasságát, alfahímségét, amiből egyértelmű, hogy a hollywoodi szívtiprót így 60 felett elkapta a kapuzárási pánik. Mondjuk viselhetné nagyobb méltósággal, mert ez így kicsit gáz.
Az F-1 filmet összességében mindenkinek ajánlom, de tényleg, nemtől és kortól függetlenül ez egy szórakoztató popcorn mozi olyan látvánnyal, hogy besz@rsz.
Mondom, engem kicsit zavart a végére, hogy Brad Pitt önfelsz@pást hajtott végre saját magán. Bírom a színészt, kedvelem, ilyet még nem láttam tőle, fura volt, de nézzük el neki. Mert ő a film producere és majd egy évtizedet harcolt azért, hogy elkészüljön ez a film. Ami minden negatívuma ellenére igenis b@szó lett.
