A NASA Parker Solar Probe ma fejezi be hetedik elrepülését a Vénusz mellett – az űrszonda utolsó manővere a borostyánszínű bolygó körül -, amely során a szonda olyan pályára kerül, amely 3,8 millió mérföldre közelíti meg a Nap felszínét. Ez lesz a legközelebbi út, amelyet ember által épített objektum valaha is megtett csillagunkhoz.
„Gyakorlatilag majdnem egy csillagra szállunk le” – mondta Nour Raouafi, a Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriumának asztrofizikusa, a Parker Solar Probe misszió projektjének tudósa a BBC Newsnak az év elején. „Ez monumentális eredmény lesz az egész emberiség számára. Ez felér az 1969-es holdraszállással”.
A Parker Solar Probe, amely körülbelül akkora, mint egy kisautó, 2018-ban indult el egy merész küldetésre, hogy „megérintse” a Napot. A tudósok azt remélték, hogy megfejti csillagunk néhány legforróbb rejtélyét, például azt, hogy a korona, a Nap vékony légkörének legkülső rétege miért forrósodik több százszorosára, minél messzebbre nyúlik a Nap felszínétől. A szonda már meg is kezdte néhány ilyen rejtély megfejtését.
A Vénusz gravitációs segítségei alapvető fontosságúak voltak a Parker közelebb vitelében csillagunkhoz, mivel az űrszonda a bolygó gravitációs árapályára támaszkodik, hogy csökkentse pályaenergiáját és szorosabbra fűzze a Nap körüli pályáját.
„A Vénusz 7 a kritikus gravitációs segítség a Parker Solar Probe számára, hogy végül elérje a minimális naptávolságot” – mondta Yanping Guo, a küldetés tervezéséért és navigációjáért felelős Johns Hopkins Alkalmazott Fizikai Laboratórium (APL) Marylandben, a NASA nemrégiben kiadott közleményében.
A Parker 2020 júliusában, a Vénusz harmadik elrepülése során a tudósok például meglepődve tapasztalták, hogy az űrszonda kamerája a Vénusz sűrű felhőzetén keresztül egészen a felszínéig képes volt eljutni, és olyan jellegzetes vonásokat mutatott, mint a világba vájt kontinentális régiók, síkságok és fennsíkok.
A kamera, amelyet Wide-Field Imager for Parker Solar Probe-nak, azaz WISPR-nek neveztek el, a Vénusz éjszakai oldalából áradó hő okozta halvány áramlást is rögzítette, amely 860 Fahrenheit-fokos (460 Celsius-fokos) hőmérsékleten „olyan lenne, mint egy kovácsműhelyből kihúzott vasdarab” – mondta Brian Wood, a washingtoni Naval Research Laboratory munkatársa a NASA közleményében. A WISPR-felvételek egyes részei a vártnál világosabbnak is tűntek, ami arra utal, hogy a kamera olyan információkat észlelhetett a Vénusz felszínéről, amelyeket a korábbi űrszondák nem láttak, például finom kémiai különbségeket a felszínen vagy korbeli eltéréseket, amelyeket esetleg a közelmúltbeli lávafolyások okoztak.
Forrás: Space.com
