Ez van, imádom a Galaxis őrzői 3-at, kétszer láttam moziban, zseniális, ez a film viszont még attól is jobban tetszett! Elképesztő folytatást kapott a Pókember: Irány a Pókverzum!
Nagyon szerettem az előző részt, látványban új szintre emelte az animációs filmeket Hollywoodban, és olyan élvezetesen és magától értetődően mesélt el egy bonyolult multiverzumos sztorit, hogy nincsen arra szó, és a folytatás erre rátett még egy lapáttal. Én már azzal is kiegyeztem volna, ha az új rész csak fele olyan jó, mint az első, de hál istennek még túl is tesz azon, nem is kicsit, úgyhogy köszönjetek szépen minden idők legjobb Pókember filmjének!
Gyönyörűen viszi tovább az előző rész történetét, kitágítja és még nagyobbra hízlalja az univerzumát, Spider-Gwen kicsit jobban előtérbe kerül, mondhatni társfőszereplővé válik, de mindkét főszálat szívvel és lélekkel köti össze, szem nem marad szárazon, elsőosztályú történetmesélés, én mondom nektek. És nincs könnyű dolguk, mert rengeteg szereplővel operál, de mindenki megkapja a maga nagy pillanatát és átélhető, átérezhető motivációját.
Az animáció az első pár percben megijeszt, annyira sűrű, annyi mindent mutat egyszerre, hogy az ember attól fél, hogy epilepsziás rohamot kap, konkrétan minden képkocka egy vizuális műremek, tökéletesre csiszolva. Aztán megszokja a szem a különböző stílusok váltakozását, és olyan élményben lesz része, ami után másképp tekint az egész animációs műfajra.
Azt nem mondom, hogy mindenkinek való, ha például konkrétan gyűlölöd a Pókembert, akkor ez nem a te filmed, mert rengeteg van benne, rengeteg univerzum rengeteg Pókembere, de ha bírod a karaktert, akkor bátran ajánlom. Kifigurázza és új szintre emeli az egész kánont, pénteken láttam, hétfő van, de még mindig nem értem hogyan tud ennyire jól működni, elmesélve a sztori kész katyvasz, hülyeség, de ha nézed, működik, nagyon működik. Mondjuk az első résszel is ez volt…
Miles Moralesnek két fő ellenlábasa van, és egyik jobb, mint a másik. Az egyik egyáltalán nem gonosz, csak nem szeretné, ha Miles szétcseszné a multiverzumot, mert ő már megtette egyszer, és nem akarja, hogy más is elkövesse ezt a hibát. Szóval úgy rugdossák ezek szét egymást, hogy igazából mindkettő szimpatikus!
De nem is ez a nagy szám, hanem a másik főgenya, aki az elején egy vicces, esetlen és béna mellékkarakternek tűnik, akit csak azért tettek be a filmbe, hogy Miles rutinból elintézett mindennapjait és szupergonoszait bemutassák. Aztán szépen, lassan, módszeresen annyit fejlődik a karakter, annyi mindent tudunk meg róla, hogy a film végére konkrétan félelmetes lesz, és minden idők egyik legemlékezetesebb gazfickójává válik. Érted, mintha Jar-Jar válna Palpatine-ná, és működne. El-ké-pesz-tő!
Hogy mondjak valami negatívat is, a film jövőbeni megítélésében hatalmas szerepet játszik majd az, hogy milyen lesz a folytatás, mert ez a rész olyan, mint a Bosszúállók Végtelen háborúja, nem feltétlenül áll meg a saját lábán, a következő része szerves része lesz ennek, és ha azt elszabják, akkor hiába mestermű ez a rész, sokat ront majd a megítélésén és újranézési értékén. Mindenesetre én bízom a készítőkben, ha csak egy korrekt befejés jön hozzá, én már boldog leszek. A harmadik rész jövő márciusban érkezik, addig menjetek és nézzétek ezt a filmet, mert olyat ad, amit én már nagyon régen éreztem utoljára. Megszűnt körülöttem a világ, egy tágra nyílt szemű kisgyerekké váltam, aki leesett állal szívta magába a látottakat, minden nyűgöm, bajom magam mögött hagytam és teljesen elmerültem egy másik világban. Ez van, nagybetűs moziélmény.
A filmet a Lurdy Mozi jóvoltából láthattam.
