2020-ban a vígjáték halott.
De tényleg. A mindig bátor műfaj a PC-vel sújtott világban totál életképtelen. Ben Stiller kijelentette, hogy nem készít több komédiát, Todd Phillips is inkább Joker filmeket forgat Másnaposok helyett.
Miért? Mert minden poénnak van egy elszenvedője. A vicc műfaj is így kategorizálja magát, vannak anyós viccek, zsidó viccek, cigány viccek, szőkenős viccek, székely viccek, rendőr viccek, és még sorolhatnám, mindig megvan, hogy épp kin csattan az ostor.
A csattanó pedig mindig egy durva általánosításra épít. Például, ha szőke vagy, akkor hülye vagy, és ha rendőr, akkor is, ha cigány, akkor lopsz, ésatöbbi. És az általánosítás már csak ilyen, hogy nem illik rá teljesen minden általánosítottra, de azt is mind tudjuk, hogy az általánosítás magja valami valós jellemző eltúlzott görbetükre.
És mint ilyen, arra való, hogy tanuljunk belőle, és ne megsértődjünk.
Egy jó poén több falat tud ledönteni, mint Jézus Hegyi beszéde. De az is biztos, hogy nincs olyan poén, ami mindenkinek tetszene. Ha pedig a mai posztmodern térben nem tetszik valami, az nem egy pozitív élmény. És ha nem pozitív, akkor semleges már nem is lehet, hanem egyből átcsap negatívba a dolog. Mindent, amivel nem ért egyet a jelen embere, azt támadásként él meg. És a PC csak egyre jobban adja alá a lovat.
Egy bátor, provokatív, szándékosan megosztó vicc egy karrier végét jelentheti. Hollywoodban mindenképp. Mi itt Magyarországon, a nyugat peremén (vagy a kelet legnyugatibb pontján, de semmiképp sem Európa szívében, mint azt néhány romantikus lelkű hazafi feltételezi) le vagyunk maradva ezektől a trendektől, de ami késik, az csak lassan jön.
A közösségi média már itthon is az új pc szabályrendszer szerint működik. És ez minden magyarra hatással van.
Nem hiszed? Akkor kezdd el figyelni a nagy magyar mémoldalakat. Mindig figyeld, hogy kin csattan a poén. Idővel rájössz, hogy a legnagyobbak teljesen totális biztonsági játékot tolnak.
A mémelés szabályai
Egy mai, sikeres mémoldal jellemzően csak néhány egyszerű általánosítást pörget újra és újra. Például a párkapcsolat nagyon menő téma. A közönség szereti, az az élménye, hogy róla szól, mert ugye mindenkiről húzták már le a takarót álmában. Hálás mémelni, nincs negatív élménye senkinek.
Aztán a barátság is népszerű topik, azért egy barátja általában mindenkinek van, és egy barátság szeretetnyelvébe belefér, ha lehülyézed a másikat. Nincs negatív élmény.
Ellenben a piálás már nem ennyire egyértelmű. Bár, mivel Magyarország több, mint kétharmada iszik, nagyon szexi témának számít. De itt már van negatív élmény. Itt már lesznek antialkoholisták, akik nem fogják díjazni a humor forrását. Tibi atya is ezért váltott, a portfóliójának már csak egy szűkebb szelete szól erről.
Vannak alapból megosztó témák, mint a politika. Jellemzően két politikai tábor áll szemben. Ha az egyiket kiszolgálod poénokkal, akkor az a fél nagyon hálás lesz, jön a lájk ezerrel. Cserébe a másik tábornál soha a büdös életben esélyed sem lesz.
Egy dolgot nem szabad, mindkét félen élcelődni. Az öngyilkosság.
Az év vígjátéka
Tehát mind tudjuk a játékszabályokat, és be is tartjuk őket. Csendesen üldögélünk a humor homokozójában, aztán jön Sacha Baron Cohen, beleszarik a közepébe, a szarkupacba botokat szurkál, és azt mondja: süni mostantól itt él velünk.
Abszolút nem érdekli az összes posztmodern elvárás, és mindenbe beleáll. Társadalom, politika, feminizmus, vallás, minden kap a pofájára. Az eredmény?
Az első negyedórában többet nevettem, mint a teljes idei vígjáték felhozatalon.
Nem érdekli, hogy 2020 van, mindenből viccet mer csinálni. Igen, ennek a szókimondó szabadságnak az az ára, hogy nem a mozikban támad, hanem az Amazon Prime-ra készült (nem, én soha nem mondanék nektek olyat, hogy már fent van az összes magyar torrent oldalon 😉), de így legalább olyan lehet, amilyennek Baron megálmodta: vad és végtelenül vicces. És kritikus. Talán csak a South Park mer még ilyen szabadszájú lenni a fősodorból.
Az első részhez újítás, hogy Boratnak álruhában kell közlekednie Amerikában, mert az utca embere mindenhol felismeri, ez pedig ellehetetleníti az áldokumentarista forgatási metódust. Be kell valljam, soha nem gondoltam volna anno, hogy ilyen erős popkult ikonná válik a kazah nép fehér fia.
De ami a legjobb húzás, hogy Borat társa ezúttal egy nő, méghozzá a lánya. Zseniális van írva, zseniális helyzetkomikummal. A totál ismeretlen bolgár színésznő, Maria Bakalova pedig elképesztően jó, és egyenrangú társa Cohennek.
A végére ugyan kicsit megtörik a lendület, picit szájbarágós az üzenet, de attól még kurvajó.
