Hajlamosak vagyunk elfeledkezni az életünk örömeiről, sokszor még a kikapcsolódás is frusztrál minket, de ez a játék nem fog, sőt, amellett, hogy szórakoztat, segít megtalálni a helyes utat az élethez.
Adott egy pár, akik válni készülnek, a kislányukat nagyon megviseli a dolog, ezért akaratán kívül játékbábukká változtatja a szüleit, akiknek egyetlen lehetőségük marad, hogy visszatérjenek a régi testükhöz: hogy összedolgozzanak, és egymást segítve és támogatva jussanak túl a viszontagságokon.
Briliáns játék, receptre kéne felírni, kikapcsol, szórakoztat, egy percig nem unalmas, végtelenül vicces, vidám, és nem mellesleg finoman, mindenféle szájbarágás és erőlködés nélkül mesél el egy olyan történetet, ami után másképp tekintesz majd a saját életedre is.
Fontos leszögezni, a játék egyedül nem játszható, csak és kizárólag ketten lehet vele játszani, lokálisan vagy multiplayer módban, és nem játszhatod idegenekkel, csak és kizárólag olyanokkal, akik a játékfiókodban barátként vannak megjelölve. Mert ez bizony egy olyan játék, ami azt akarja, hogy a játékélményt olyannal éld át, akit ismersz, kedvelsz, szeretsz. Cserébe a játék végeztével kicsit jobban összekovácsol titeket, a kb. 16 órás játékidő alatt jobban megismeritek egymást, és olyan élményt ad nektek, amire évek múlva is szívesen gondoltok majd vissza.
Az It Takes Two 2021-es, és abban az évben az év játékénak is választották, és ez a díj abszolút jogos és megérdemelt. Árad róla, hogy egy szerelemprojektje volt a készítőinek, akik fogták az összes létező videójáték műfajt, és mindent, amit szerettek belőle, azt beleöntötték ebbe. Én még változatosabb játékot nem láttam, elképesztő az a változatosság, ami benne van, minden pálya más és más, de csak teljesen, egyetlen dolog állandó benne, hogy a két játékosnak össze kell dolgoznia, csak így juthat tovább. Párommal három nap alatt játszottuk végig, és hatalmas élmény volt, szuper kikapcsolódás, és azóta sem értjük miért nem hallani erről a játékról annyit, amennyit megérdemelne.
Lenyűgöző játékmenetek és zéró frusztráció jellemzi a játékot, a készítőknek nem volt célja, hogy rendszeresen megszopassanak valami nagyon nehéz küldetéssel, persze ebben is számtalanszor meghalsz, amíg célt érsz, de egyszer sincs az az érzésed, hogy kész, vége, én nem játszom tovább, mert idegesít. Vannak benne nehéz részek, egy-két tényleg brutál nehéz puzzle, de csak annyi, amennyi ahhoz kell, hogy meglegyen a nagybetűs játékélmény.
Kicsit fura, hogy legfőképp azt kell dicsérni mekkora örömet okoz a játék, de ez a helyzet. Manapság sok olyan játék van a piacon, amit, ha leülsz játszani, akkor igazából nem kikapcsolsz, hanem csak még jobban felidegesít, nem segít a stresszt levezetni, hanem csak egy újabb stresszforrás, ez viszont nem ilyen, elvarázsol, és segít újraélni a játék felhőtlen örömét, pár óra önfeledt gyermekkort ad, és ezért örökre hálás leszek a készítőknek.
Bátran ajánlom mindenkinek, ha nem szoktál játszani ez akkor is betalál, ha meg szoktál, akkor is, játszhatja felnőtt, gyerek, tini és öreg egyaránt, kortalan és időtálló alkotás ez, kérem szépen, mi jövő nyáron újrajátszuk, abszolút 10/10.
