Manapság szinte a csapból is az Okos Otthon kifejezés folyik, de igazából mit is jelent? Megfogalmazható egyszerűen? Mindenkinek ugyanazt jelenti? Mennyibe kerül? Hogyan kezdjek hozzá? A fenti és további kérdésekre is megpróbálok ebben a cikkben válaszolni.
Először, álljon itt egy szépen megfogalmazott fogalom a Wikipédiáról :
„Az okosotthon technikai megoldások együttese, amelyek többé kevésbé egymással együttműködve lehetővé teszik a házban működő különböző rendszerek és alrendszerek központi irányítását. A technikai megoldások alapulhatnak elektronikán, építészeti megoldásokon, automatizáción, informatikán, távközlésen stb.., ezek segítségével irányíthatják akár távolról, az interneten keresztül a hűtő- és fűtőrendszert, a garázsajtót, az ablakredőnyt, a különböző háztartási gépeket, a biztonsági rendszert stb. Ezt az egymással és a működtető személlyel hálózati kapcsolatban álló egyes fizikai tárgyakba és eszközökbe beágyazott elektronika, annak szoftvere, és az érzékelők (szenzorok) teszik lehetővé, amit a „dolgok internetjének” (Internet of Things – IoT) neveznek. Az okos otthon egy komplex számítógépes rendszer, amely képes érzékelni a környezetét, valamint a belső állapotokat, és a ház különféle elektromos rendszereit úgy irányítani, hogy azok a lehető leghatékonyabban működjenek.”
Lássuk be, ez egy elég komplexen megfogalmazott, általánosságban mindent lefedni próbáló megfogalmazás. A valóságban ezt talán egyszerűbben is megfogalmazhatnánk.
Véleményem szerint az Okos Otthon fogalomba bármi beletartozhat, ami az adott egyén kényelmét, biztonságát, esetleg az adott otthon biztonságát, energia takarékosságát hívatott szolgálni. Ergo, akár egyetlen időzítős kapcsolónál is beszélhetünk az Okos Otthonról, mint fogalomról. De ez így nagyon sarkított megállapítás.
Tulajdonképpen az Okos Otthon mindenkinek mást és mást jelent, jelenthet. A legfontosabb kérdés az, hogy kinek, mire van szüksége és mennyit hajlandó rááldozni!
Mint ahogy az előbb utaltam rá, az anyagiak igencsak meghatározzák az Okos Otthont, mint rendszert. Természetesen több lehetőség közül is választhatunk, kérdés az is, hogy mi magunk szeretnénk a telepítéssel foglalkozni vagy szakemberekre bízzuk a munkát.
Az utóbbi csoportba tartózó rendszerek kb. 150.000,-HUF-tól elérhetőek, itt is erősen ár befolyásoló tényező, hogy mit szeretnénk vezérelni, hány érzékelőt, motort, stb… telepítenénk. Mondhatnánk, hogy ezeknél a rendszerek áránál a határ a csillagos ég, hamar összejöhet akár a több milliós költség is.
Ha mi magunk szeretnénk telepíteni és kialakítani az Okos Otthon rendszerünket, akkor is léteznek „kész” rendszerek – pl.: Xiaomi,stb… -, ahol már egy alap kezdő szetthez 25-30.000,-HUF-ért hozzá jutunk. A további kiegészítők jó részt 3-5.000,-HUF körül kaphatóak, de itt is előfordulhatnak ennél nagyobb összegű kiegészítők – pl.:kamerák -, amik már tízezres nagyságrendben léteznek. Ezeknek a rendszereknek az egyik nagy előnye, hogy folyamatosan és egyszerűen bővíthetőek, hátrányuk, hogy nem igazán tudjuk, hogy a kapott alkalmazás használatával a gyártó mennyi és milyen minőségű adatot gyűjt és tárol rólunk, szokásainkról és az otthonunkról és azokkal mit kezd. Megemlíthetjük továbbá a hangvezérlésű rendszereket is, mint lehetőséget.
Ha nem szeretnénk mindenféle gyártó részére különböző adatainkkal „fizetni” a kényelmes, kész rendszerekért, akkor lehetőségünk van saját magunknak „faragni” egyet az elérhető, ingyenes és nyílt forrású keretrendszerekből, pl.: Domoticz vagy Home Assistant . Itt már azért bizonyos informatikai, programozási ismeretek sem ártanak a cél érdekében, de nem túl nehezek a telepítések, beállítások, ráadásul segítőkész magyar közösségek is megtalálhatóak a közösségi oldalakon, fórumokon. Ráadásul ezek a rendszerek nem feltétlenül kompatibilisek minden a piacon elérhető IoT eszközzel, célszerű előbb tájékozódni.
Mint mindennek, az Okos Otthon rendszer kiválasztásának az alapja is a megfelelő tervezés. Akár egy papíron, füzetben – tervrajzon – vagy digitálisan vegyük számba, hogy hol, mire van/lenne szükségünk, vezetékes vagy vezeték nélküli megoldásban gondolkodunk, stb… Közben látogassunk a már említett közösségek oldalaira, szerezzünk információkat, kérdezzünk, hogy a tervezetünk kivitelezhető vagy sem, milyen megoldásokat javasolnak azok, akik már egy ideje használják az adott rendszert.
Ha már fejben és a „tervező asztalon” is összeállt a rendszerünk, akkor nincs más hátra csak a beszerzés, telepítés, beállítás és a megérdemelt használat.
Figyelem! Spoiler veszély: ha egyszer elkezded, akkor nem biztos, hogy lesz megállás 🙂
